Az elmúlt pár nap leforgása alatt a Fővárosi Vízművek Zrt. közleménye szerint megközelítőleg 100 vízmérő egység rongálódott meg a rendkívüli hideg miatt.

Hogyan lehet a vízmérők elfagyását megakadályozni és mit lehet akkor tenni, ha már megtörtént a baj?

Legelső intő jel lehet az, ha megnyitva a csaptelepet a fürdőszobában a megszokotthoz képest jóval kisebb a vízsugár. Ha ezt tapasztalja, mindenképpen ellenőrizze a vízóra állapotát!

Ha a vízóra üveglapja törött, esetlegesen eldeformálódott a számlálólap akkor szinte biztosra veheti azt, hogy tönkre ment a vízóra, így azt cserélni kell.

Sajnos a vízmérő egységek fagy elleni védelméről minden esetben az ingatlantulajdonosnak kell gondoskodnia, éppen ezért, ha mégis elfagy a mérőóra, akkor a csere költsége az ingatlantulajdonost terheli.

Éppen ezért nem késő cselekedni, néhány óvintézkedés elvégzésével elejét vehetjük a mérő meghibásodásából keletkező plusz költségeknek valamint az ebből fakadó vízelfolyás költségétől (ami sajnos nem filléres dolog, ugyanis egy eltört vízvezetékből óránként annyi víz ömölhet a szabadba, ami egy család átlagos napi vízfogyasztását fedezi)!

Érdemes naponta ellenőrizni, hogy a vízóra aknában nincs-e víz, valamint azt is ellenőrizzük, hogy az aknafedél pontosan illeszkedjen az aknára.

Ha ez nem lenne elég, akkor ragasszunk hungarocell lapot az aknafedél aljára valamint, ha nem akarunk semmit a véletlenre bízni, érdemes a vízóra egységet is leszigetelni, egy igen egyszerű módszerrel: helyezzünk a vízmérő egységre lefele fordítva egy kartondobozt!

Abban az esetben, ha azt tapasztalja, hogy nagymértékben csökkent a víznyomás semmiképpen se melegítse külső eszközzel a vízórát vagy csöveket, ugyanis a hirtelen felmelegedő víz szétvetheti a vízórát!

Ha pedig áll az aknában a víz és szinte biztos abban, hogy csőtörés következett be a rendkívüli mínuszok következtében nincs más dolga, mint riasztani minket, hogy pár órán belül megszüntessük a kialakult helyzetet otthonában!

Mint kiderült áru pakolás közben targoncával neki tolattak a raktár épületében található csapnak, ami eldeformálódott és letört, addig ömlött a víz, míg a fő elzárót el nem zárták a helységben.

Délutáni órák folyamán érkeztünk a helyszínre, az ügyfél megmutatta a csapot.

Kollégáink szemrevételezték az esetet, megnézték, hogy a fő elzáró megfelelően el van e zárva,majd megkezdték az ehhez szükséges munkálatokat.

Leszerelték a csapot a helyéről, majd a mögötte levő fém hátlapot is eltávolították, annak függvényében, hogy megkezdhessék a deformálódott csővezeték ki váltását.

Megbontották a padlóban azt a helyet ahol a hibás csőszakasz található, majd a már meglévő új csővezetékre kicserélték.

Ezután felhelyezték az új csapot a letört csap helyére. Megnyitották a fő elzárót és leellenőrizték, hogy a csap megfelelően funkcionál-e.

Miután megbizonyosodtunk róla, hogy a csőtörés javítás sikeres volt a javított csap sehol sem csöpög összepakoltunk és elmentünk.

Csapatunk jelentette az ivóvíz hálózat meghibásodását, egész pontosan egy 200-as nyomócső csőtörését, 2016.08.19, 20:02-kor.

Az elhárítást 21:00-kor kezdték meg, saját fotókkal dokumentáltuk az esetet, érdekességképp.

„Érd Fürdő utca és környéke – Az ivóvízhálózatban bekövetkezett meghibásodás (csőtörés).
A munkálat kezdete: 2016-08-19 21:00:00 A szolgáltatás újraindításának várható időpontja: 2016-08-20 02:00:00

A helyreállítási munkálatok ideje alatt az érintett területen/területeken nyomáscsökkenés és vízhiány léphet fel, valamint a szolgáltatás helyreállását követően vízzavarosság várható.”
Az Érdi Vízművek hivatalos tájékoztatása

Rutinellenőrzés során meggyőződtünk arról, hogy ténylegesen folyamatos vízfogyasztás látható a vízóra alapján, úgy, hogy minden fogyasztó el lett zárva a vízóra megtekintése előtt.

A szemmel is jól látható vizesedés a háztól mintegy 1,5 méterre jelentkezett, közvetlenül a viacolor szélénél, amit a folyamatosan felszínre törő víz és a földmosás hatására alaposan megsüllyedt.

A térkővel burkolt járda terjedelme végett sajnos nem lehetett műszerek segítsége nélkül pontosan meghatározni a csőtörés helyét, így jelzőgázos bemérést végeztünk a csőtörés helyének pontos meghatározásához.

A csőtörés sikeres bemérése után, a megjelölt 1m²-es területen felszedtük a térköveket, majd fóliával letakartuk a térkő mellett található pázsitot, hogy a földmunka során kitermelt földdel a lehető legkevésbé károsítsuk azt.
Természetesen a viacolor alatt található homokos talajréteget elkülönítettük és körülbelül fél méteres mélységben már egyértelműen lehetett észlelni az iszapos, nedves talajt, ami nagy segítséget jelentett a további földmunkában.

Rövidesen megtaláltuk a csőtörést okozó részt, egész pontosan egy régebben megszüntetett kerti csap T  ága bukkant felszínre.

Közelebbről megvizsgálva egyértelmű és szemmel látható volt a reped az idomon. Mivel a tulajdonos nem tervezte második kerti csap használatba vételét, így toldó idommal lezártuk azt.

A próba elvégzése nem mutatott több szivárgást, így a fényképes dokumentáció elkészítése után elkezdtük visszatemetni, rétegenként döngölve a kitermelt földet. Ezután a térkövet helyeztük vissza és a maradék homokkal pedig megfelelően feltöltöttük a réseket.

Gyors megoldást keresve egyből lemásztam az aknába és szemügyre vettem, hogy melyik csatlakozó és hol van elrepedve.
Mikor észrevettem, hogy egy vas T-idom és a KPE cső közötti átalakító idom menete letörött, egyből elzártam a vízóránál a vizet hogy utána kivegyem a törött alkatrészt.

A törött idom és a vízóra közötti T-idom és a közcsavar el volt rozsdásodva és lent az aknában nem tudtuk szétmozdítani így lekötöttem a másik KPE toldást majd a T-idomot letekertem a vízóra utáni golyós csapról.

Kimásztam az aknából és a felszínen a kollégám segítségével sikerült az idomból kitekertük a közcsavart.
Még ott kint beletekertünk egy új közcsavart és egy KPE átalakító idomot.

Visszamásztam az aknába és a T-idomot a golyós csapra visszacsavartam majd bekötöttem a régi és az új KPE átalakító idomot.
Ezek után rányitottam a víznyomást majd, 5-8 percig lent maradtam, hogy leellenőrizzem, nem folyik-e.

Miután megbizonyosodtam róla, hogy a csőtörés javítás sikeres volt az idomok sehol sem csöpögnek kimásztam az aknából, összepakoltunk és elmentünk.

Ebben az esetben pontosan ez történt egy kétszintes családi ház esetében.

A családi ház felső szintjén gipszkartonoztak, melynek során a szakemberek véletlenül átfúrtak egy 110-es átmérőjű lefolyó csövet az álmennyezet felett.

Szerencsére a csőtörést könnyen lehetett javítani, azonban a frissen felhelyezett gipszkartont szinte biztos, hogy cserélni kellett az incidens után.

Kép a csőtörésről:

Minél több víz áramlik át a vízórán, annál gyorsabban forog a jelzőkerék tárcsája.
Még akkor is forog, amikor a vízcsapból már csak egy nagyon vékony vízsugár folyik ki. Szigorúan véve ez a kerék még akkor sem áll meg, ha valamelyik vízcsap csak csepeg.

Forgása ugyan ilyenkor csigalassúságú, de a tárcsán lévő vörös háromszög vagy nyíl vándorlása, továbbá a fogyasztásnak a vízelvétel hosszabb szünete alatt bekövetkező változása egyértelműen arra utal, hogy valahol valami szivárog vagy, hogy pl. egy WC-tartály szelepe nem jól zár.
Időnként nézzünk rá ezekre ezért vízóránkra és figyeljük meg a tárcsa forgását.
Amikor pl. egy WC-tartályt éppen leürítettünk és az lassan újra megtelik, ez a folyamat a vízórán pontosan nyomon követhető. Ha egy hosszabb távollét pl. egy egész napos kirándulás előtt a vízóra állását pontosan leírjuk, akkor hazatérésünk után megnézhetjük, hogy az nem változott-e meg.

A legfontosabb az „x 0,0001” jelzésű, azaz a decilitereket mérő mutatón jelentkező fogyasztás összehasonlítása, ez a mutató a vízóramutató bal oldalán található (jelen típusnál).

A vízvezeték az utcai vízvezeték-hálózathoz vagy a házi vízellátó rendszerhez a házi összekötő csővel csatlakozik. A víz a vízórán át különféle csöveken jut el a fogyasztóhelyekig. Az összekötő cső és a vízvételi kifolyócsapok között számos fő és elzáró szerkezet (fő elzáró szelep szakaszelzáró szelep, légbeszívó szelep, vízleeresztő (víztelenítő) csap stb. )- később található.

A vízóra előtti fő elzáró szelep a Vízművek tulajdona, azt elzárni tilos. A vízóra utáni fő elzáró szelepet csak csőtörés esetén szabad elzárni.
Javításoknál a mellékelzárókat, a szakaszelzáró szelepeket csak csőtörés esetén szabad elzárni, azért, hogy a javítási, szerelési munkálatok időtartamára a többi fogyasztót a vízellátásból ne zárjuk ki.

A vízellátó csővezetékbe épített szerelvények között a szelepek (vízkifolyó szelep, áteresztő szelep, sarokszelep stb.) olyan szabályozó-,ill. elzáró szerkezetek,amelyek a szeleptányérnak az átfolyó nyílás körül kiképzett szelepülésre való rászorításával zárnak. Előnyük, hogy a nyitás és a zárás fokozatos, így a legalkalmasabbak az átáramló víz mennyiségének szabályozására.

A csapok a szelepekkel ellentétben 1/4 fordulattal, 90°-al működő elzáró szerkezetek. Előnyük, hogy a vízáramlással szemben alig okoznak ellenállást. Hátrányuk, hogy a negyed-fordulattal mellett bekövetkező hirtelen zárás vízlökést okoz, ami csőrepedést is előidézhet. A csapok között a legkorszerűbb a legkorszerűbb a gömbcsap. A csapok között kell megemlíteni a víztelenítő csapot, amely a földbe fektetett vízvezetékek elzárására és ürítésére alkalmas. A csap elzárásakor az erre kiképzett furaton a vízhálózat önműködően leürül.

Ezért alkalmazzuk ezt a szerelvényt a vízóraaknákban és a kerti csapó elzárására.

A belső vízvezeték-hálózatokhoz nagyon régóta horganyzott acélcsöveket használnak. Csak épületen belül lehet alkalmazni, földbe semmiképp sem fektethető.

A cink sajnos rövid ideig nyújt védelmet a rozsdásodás megindulása ellen, ugyanis bizonyos idő után pontkorrózió képződik, melynek eredményeképp eltömődésre lehet hamarosan figyelmes.

Az aszfaltborítású csöveket hamar száműzték a használatból rövid élettartama miatt.

A horganyzott acélcsöveket menetes idomokkal csatlakoztatjuk egymáshoz mely temperált öntöttvasból készül.

Az acélcsövek előnye a műanyag csövekkel szemben a kis hő tágulás, a tűzállóság és nagy szilárdság.

Az utóbbi években megjelentek a korrózióálló acélból készült csövek, melyek tökéletesen alkalmazhatóak vízvezeték hálózat elkészítéséhez.

Nem vas fémekből készült csövek és idomok

Vörösrézből készítik manapság a leggyakrabban a csöveket és idomokat. Ez természetesen hideg-meleg víz szállítására is alkalmas.

Olyan részcsövek is alkalmazhatóak melyek a talajban is használhatóak, ezek a burkolt rézcsövek.

A csövek gyártásához használt nem vas fémek közé sorolható az ólom is, melyet ivóvíz vezetékekhez is használják (amit ónbéléssel látnak el) és ezeket forrasztással kapcsolják egymáshoz.

Hazánkban nem ismeretlen hibajelenség a földben húzódó vízvezetékek elfagyása abban az esetben, ha nem készítjük fel a vízhálózatot a téli fagyokra.

Az alábbiakban szeretnék néhány tippet megosztani, amivel biztosan elkerülhető a vízvezetékek szétfagyása.

Egy aknát építő vállalat gépe a XV. kerületben a munkavégzés során elvágott egy nyomóvezetéket, melynek következtében a víz nagymértékben tört a felszínre. Szerencsére, egy társasház vízellátásán kívül nem okozott nagyobb károkat a baleset.

Az ipari méretű csőtörés Hétfőn (09.29) körülbelül 12 óra tájt alakult ki a Szerencs – Hősök utca sarkán.

A Fővárosi Vízművek tájékoztatása szerint a vízutánpótlást hamar elzárták.

Sajnálatos módon egy társasház is érintett a csőtörés kapcsán, de a szakemberek megnyugtatták az ott élőket, hogy ha minden a protokoll szerint halad, akkor 17 óra környékén már újra akadálymentes lesz az ivóvíz ellátás.